Te is szereted az előtte-utána képeket nézegetni? Inspirálóan hat rád is, amikor valaki nagy súlyból sokat volt képes fogyni és teljesen életmódot váltott?
Pedig ezek a látványos, a külsőre koncentráló fotók éppen a lényegeset nem mutatják meg. Senki nem látja, hogy milyen utat járt be az illető belül. Nem értjük meg, hogyan volt képes önmagán túllépve megszülni egy jobb verzióját, ahogyan a kríziseket és drámákat sem nézzük végig, hogy abból építsünk be motivációt. Ha előtte-utána fotók helyett a történeteket és egyéni sorsokat olvasnánk, rádöbbennénk arra, hogy micsoda potenciál rejlik egy-egy mozgásformában, hiszen a mindennapokba szisztematikusan beépített rendszeres mozgás nem csak fizikailag hat.
A fitnesz mélységei
Több olyan vendéggel is dolgozom, akik nem tudják elengedni a kontrollt és ellenőrzést, mások pedig képtelenek alkalmazni azokat. Ezek az érzelmi és gondolkodásbeli kibillenések az étkezésben is kivétel nélkül megnyilvánulnak. Így aztán felesleges is lenne étrendet megfogalmazni, amíg a saját érzelmek kapcsán sem tud rendszerezni egy-egy vendég. A megfelelő edzésstruktúra azonban képes ezeket a kibillenéseket pozitív irányba elmozdítani. Gyakorlatilag olyan szituációkat kreálhatunk edzőtermi környezetben is, ahol azonnali visszacsatolást kaphat az ember arról, hogy az ő kezében van a kontroll vagy épp arról, hogy csak akkor képes továbblépni egy-egy feladatra, ha elengedi a kényszeres felügyeletet. Mivel ezt az élményt egyszerre több szinten is megtapasztalja bárki sportolás közben – hiszen jelen van mentálisan, fizikailag és érzelmileg is –, ezért a fizikai aktivitás lehet az egyik leghatékonyabb személyiségfejlesztő stratégia.
Mindenki tudja, hogy például a harcművészetek vagy a jógafilozófia nem csak a testet veszik igénybe, de építik a morált, csiszolják az elmét és az érzelmeket is kordában tartják, továbbá képesek a spirituális fejlődést is előmozdítani.
Az irányított edzésstruktúra is képes minderre, ha az edző érti a kognitív, érzelmi és fizikai vetületek kölcsönhatását legalább egy alap coaching szinten.
Mentális munkában tartás és elengedés
Edzőként a munkám középpontjában áll megtanítani az embereket arra, mikor és hogyan alkalmazzák a mentális jelenlétet, illetve mikor van helye és indoka az elengedésnek. Aki ezt képes megérteni, máris szinteket ugrott a személyiségfejlődésben, hiszen nem robotpilóta üzemmódban reagál majd kritikus élethelyzetekben, jobban tud érzelmeket kifejezésre juttatni, képes lesz gondolkodni, mielőtt cselekedne és megértheti, hogy a felelősségvállalás valójában a legmagasabb fokú szabadságot jelenti.
Amikor hobbisportolóként egy komplex kihívás előtt állunk, ugyanakkor van egy szakmai és emberi támogatónk is az úton, akkor minden nagyon biztonságos. Ennek a tapasztalatnak a hatására könyveli majd el az agyunk pozitívként az átélt folyamatokat.
Például megtesszük célnak a kézenállást egy adott fittségi és mentális készenléti szint után. Lehet, hogy ez három hónapja elképzelhetetlenül szürreális lett volna, mára azonban készen áll a testünk erre a feladatra, csak arra kell fókuszálni, hogy a gyakorlattal kapcsolatos félelmeinket legyőzzük.
Megkezdődik egyben a kapcsolódó személyiségfejlesztés, hiszen szembe kell néznünk a hiedelmeinkkel, át kell azokat gyúrnunk és be kell építenünk azt az új gondolkodást, ami abban segít, hogy kivitelezzük a gyakorlatot. Ha megtapasztaltuk a kézenállást, ha sikeresen végigvittük a kihívást, az azonnal beépül és használható referenciaként él bennünk tovább (nem a gyakorlat maga a lényeges elem, hanem az, hogy egy-egy gyakorlat miért és mikor szerepel a kliens progressziójában). Ezen az úton az edző természetesen végigvezet bennünket. Egyúttal kapunk egy stratégiát arra vonatkozóan, hogyan adaptálhatjuk a valóságba mindezt, mik a lehetőségeink, amikor egy összetett problémával állunk szemben a mindennapokban. A krízishelyzeteinkben már lesz mihez nyúlnunk, hiszen egyszer már alkalmaztuk az objektív rátekintést, az érzelmeink megfigyelését, a hiedelmeink átdolgozását.
Amikor nem tudatos az, amit teszünk
Minden hobbisportoló meg tud nevezni olyan hozadékokat, melyeket a mozgásnak köszönhet. A sport elkerülhetetlenül visszahat a személyiségre: az ember kitartóbbá válik, elkezdi érteni, hogy a határai sokkal rugalmasabbak, mint azt korábban hitte, fegyelmezettebb lesz. Azonban van egy fontos eltérés a között, amikor az edző tudatosan próbálja a tanítványait építeni és a között, amikor csupán a testre koncentrál. Ez pedig a mozgásban rejlő gyógyító potenciál alkalmazása. Őrültség nem kihasználni ezt, főleg ma, amikor a mentális egészség fontosabb, mint valaha, hiszen szinte mindannyiunk életvitele messze eltér a kiegyensúlyozottól. Az edzők tehát kénytelenek felvértezni magukat a munkájukhoz kapcsolódó pszichológiai és pedagógiai alapismeretekkel, ha az egész embert szeretnék építeni és gyógyítani. Ha szeretnék érteni, hogy a sporttal egy olyan eszköz áll rendelkezésükre, melyben hatalmas erő rejlik és annak tudatos használatával aktívan vehetnek részt egészségesebb társadalmak építésében.
A mozgás tehát nem azért kritikus az életvitelt illetően, mert képes kordában tartani a testsúlyt. A mozgás minden, maga az emberi életképesség és minőségi egészség alapfeltétele.
Csurgó Krisztina személyi edző, iskolai magatartás és wellbeing vezető írása
