A kérdés felvetése már sejtetni engedi, hogy nem egyértelmű az azonosság, vagyis éppen hogy nem tehető egyenlőségjel a kettő közé. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy minden futócipő sportcipő, de nem minden sportcipő futócipő.
Az igencsak széles cipőválaszték, valamint a sokszor megtévesztően hasonló külső szín és formavilág, és sajnos a gyakran tapasztalható hibás feliratok az üzletekben igencsak megnehezítik a választást. Különösképpen, ha nem is vagyunk tisztában azzal, hogy milyen mozgásformához melyiket válasszuk, és egyáltalán miért is azt.
Miért egyik, miért másik? Alapvetően határozzák meg a választást a mozgásformák és az ezek eredményeként fellépő – a testet érintő – terhelések közötti különbség. Emiatt a lábbelik párnázottsága, rugalmassága, szellőzése, súlya eltérő.
Párnázottság
Futás közben a talajfogás (becsapódás) során egyenetlen terhelés éri a testet: akár sarokra, akár talpközépre, vagy épp a talp elülső párnáira történik az érkezés, a testsúly négy-ötszörösének megfelelő erőbehatás terhelődik a lábakra, ott is elsősorban a lábfejre, talpra, achillesre, bokára és onnan vezetődik át és oszlik el a test többi részére.
Gyaloglás vagy más sporttevékenység során egyenletesebb a terhelés, és általában kisebb mértékű, egy-kétszerese a testsúlynak. Ennek megfelelően a futócipők párnázottsága, ütéscsillapító rétegei sokkal komolyabb védelmet kell, hogy nyújtsanak. Ha tehát egy „sima” sportcipőben futunk, komolyan kockáztatjuk egy sérülés kialakulását.
Fontos, hogy kellő stabilitással is rendelkezzen mindkettő, ám a fent leírt terheléskülönbség miatt a futócipőnek ebben is magasabb szinten kell megfelelnie.
Rugalmasság
Mindkét csoportba tartozó cipő kell, hogy rugalmas legyen, de a futáshoz készítettek esetében a talprész a szerkezetének felépítése miatt eltér a sportcipőkétől. Vagy a talp első részén vagy a talp középrészén rugalmas (ez a futó stílusához igazodik), a sarokrész merevebb. A sport-, fitnesz- vagy gyaloglócipők nagyobb rugalmasságot kell, hogy biztosítsanak a lábnak a teljes talpon.
Sarokmagasság
Pontosabban nem egyszerűen a sarok magassága, hanem az ún. „drop”, vagyis a sarok és a talprész vastagsága közötti esés tekintetében is jellemző az eltérés. Míg a futócipők többségénél jellemzően van jelentős mértékű, addig a sport-fitneszcipők esetében ez elenyésző. (Bár tudnivaló, hogy például a minimalista cipőknél, illetve az ún. „Pose-method” stílusban futók által használtaknál ez nem jellemző!)
Szellőzés
Sem a futó, sem az egyéb sportcipő nem nélkülözheti a megfelelő szellőzést. A különbség talán ebben a jellemzőben a legkisebb, a futás során általában fellépő nagyobb hőtermelés miatt a futócipők szellőzésének kialakítására nagyobb figyelmet fordítanak a gyártók.
Súly
A sport-fitneszcipők általánosságban nagyobb súlyúak, ugyanakkor a futócipőknél ezt erőteljesen árnyalja, hogy milyen területen – terep, beton, rekortán –, milyen feladatra – edzés, verseny – kerül bevetésre a lábbeli.
Tartósság–ár:
A speciális technológiák miatt a futócipők általánosságban magasabb árkategóriát képviselnek. Tartósságukat tekintve – figyelemmel arra, hogy a használó testsúlya, mozgási stílusa, esetleg tartáshibája ezt befolyásolja – megállapítható, hogy a futócipők általában 800-1000 km használatot bírnak, míg a sport-fitneszcipők ettől jóval többet, és a mozgásforma eltérése miatt az intenzitást is figyelembe véve hónapokban mérve is tartósabbak lehetnek.
Mindezek alapján, még ha nem is könnyű sokszor eligazodni a boltok polcain felsorakoztatott cipők között, érdemes a fenti szempontokat mérlegelve vásárolni, esetleg szaküzletben, hozzáértő eladóktól, vagy edzőtől tanácsot kérni. Sok későbbi problémától, sérüléstől óvhatjuk meg magunkat ezáltal. Mert ne feledjük, a sport az egészségről kell, hogy szóljon!
Dr. Csisztu Attila Ironman, edző írása
