Tudjuk jól, a szem a lélek tükre. Éppen ezért is érdemes óvni. Az Európai Unióban nagyjából 100 ezer emberből 760-nak rossz a látása, holott a szemre már az életmóddal is ügyelni lehet.
A látáscsökkenés két fő oka a nyugati országokban a szürkehályog és az időskori makula-degeneráció (szemfenéki meszesedés), és mindkét állapot a cukorbetegséggel, az elhízással és az életkorral függ össze. Lakatos Tamás szemészorvos azt mondja, bár a látáscsökkenés nem közvetlenül életveszélyes, a rossz látás komolyan befolyásolja életminőségünket. Egyre nagyobb a bizonyosság, hogy az antioxidánsok, különösen az A-, C- és az E-vitamin, a karotinoid színanyagokkal, a (gyümölcsökben és zöldségekben található) luteinnel és a zeaxantinnal együtt, segíthetnek megelőzni vagy késleltetni az időskori szemproblémák ezen formáit.
Együk egészségessé szemünket!
A lutein és a zeaxantin megtalálható például a kukoricában, a spenótban és a tojássárgájában. Egyes feltevések szerint e két anyag magas vérszintje megvédi a retinát a káros hullámhosszúságú fénytől. Ahogyan sok más krónikus állapot, a szürkehályog és az időskori makula-degeneráció megelőzése is az egészséges táplálkozáshoz kötődik. A sárgarépa béta-karotint tartalmaz, amely A-vitaminná alakul át a testben. Mivel a makulában található pigment az étrendünkből származó anyagokból áll, több antioxidáns hatású béta-karotint és luteint tartalmazó növényi táplálék, többek között gyümölcs, spenót, brokkoli és kukorica vagy étrend-kiegészítő fogyasztása valószínűleg javítja a látást és a színérzékelést az egész élet során, és csökkentheti a látásvesztés kockázatát idős korban. A naponta legalább öt adag gyümölcs és zöldség elfogyasztása ugyanolyan jótanács az egészséges látásért, mint számos egyéb betegség esetében.
Káros UV-sugarak
Lakatos doktor azt mondja, hogy a szembe jutó UV-B sugárzás károsítja a szemlencse szerkezetét, így felelőssé tehető a szürkehályog kialakulásáért is, ezért tehát a bőrünk mellett a szemünket is óvni kell a káros sugarakkal szemben. „A megfelelő UV-szűrővel ellátott napszemüveg akár 100 százalékban is csökkentheti a szemet érő káros sugárzást. Veszélyes viszont az olyan napszemüveg, amelynek nem megfelelő a szűrőrendszere, a sötét üveg miatt a pupilla kitágul, így még a normálisnál is több káros sugarat enged a szembe.”
Otthoni fényviszonyok
Legalább ilyen kritikus az is, hogy milyen fényviszonyok mellett olvas vagy néz televíziót az ember. Sötétben ugyanis ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű fény jusson a szembe, ki kell tágulnia a pupilláknak, viszont a közelre történő fókuszálás miatt – hogy kellően élesen lássunk – a pupillát szűkíteni kellene. „Az ellentétes terhelés miatt egyik helyzet sem optimális a szemizmok számára. Közvetlen károsodás ugyan nem éri a szemet, ha nem megfelelő fényviszonyok mellett olvasunk, ám az agy és a szemizmok is könnyebben fáradnak. Hasonlóan megterhelő az is, ha szemcsés, nem jó felbontású tv-képernyőt nézünk.”
Monitor előtt
A tartósan monitor előtt ülők kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához, és ezáltal a látás minőségének romlásához vezet. A percenkénti 22 normális pislogásszámhoz képest a monitor előtti munkavégzést csak 7 pislogás/perc gyakoriság jellemzi. A túl kevés pislogás miatt a száraz szem különböző tüneteket (szúró, viszkető, égő érzés, homályos látás, szemkáprázás) okoz, a folyamatos közelre történő fixálás pedig fárasztja a szemet. A munkaügyi jogszabályok elvileg óránként legalább tízperces szünetet írnak elő a folyamatos képernyő előtti munkavégzés esetén, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi hat órát.
A rettegett szürke- és zöldhályog
A veszélyesebb szembetegségek közé tartozik a szürkehályog, amely lényegében a szemlencsében keletkező homályosodás, elszürkülés. Ha megszűnik az amúgy természetes áttetszőség, az megakadályozza, hogy kellő mennyiségű fény jusson a látóhártyára. Így homályos lesz a látás. Minél nagyobb felületet érint, annál valószínűbben alakulhat ki a látás elvesztése. A szürkehályog tünetei a követezők lehetnek: homályos látás, melynek mértéke függhet a fényviszonyoktól, elhalványuló színek, egyik szemen jelentkező „szellemképes” látás, illetve a szemüveg dioptriájának változása. (Beleértve azt is, hogy látszólag minden előzmény nélkül javul a közeli látás. Ennek oka, hogy a hályog el tudja tolni a szem dioptriáját a rövidlátó irányba. Egész pontosan tehát nem a dioptria változik, csupán a látóélesség.)
A szürkehályogot – mint a legtöbb betegséget – nem szabad elhanyagolni. Előrehaladott stádiumban a beteg először „csupán” az ismerős arcokat nem ismeri fel, később azonban már közlekedni sem tud, és magát sem lesz képes ellátni. A zöldhályog, orvosi nevén a glaukóma ezzel szemben a szemtől az agyba vezető látóideg rostjainak lassan előrehaladó és visszafordíthatatlan pusztulása, amely hátterében a látóidegfõt ellátó kis erek keringészavara áll. A leggyakrabban az okozza, hogy fokozódik a szemgolyó belső nyomása. A látóidegfő vérkeringésének romlása – ami az életkor növekedésével egészséges szemen is csökken – jelentős szerepet játszik a látóideghártya idegrost rétegének károsodásában, amely a látóidegfő jellegzetes elváltozásához, a látóélesség fokozatos romlásához, valamint a típusos glaukómás látótér kiesésekhez vezet.
