Szívügyek

Hazánkban minden második halálok mögött valamilyen típusú szív- és érrendszeri probléma húzódik. Az információ, a felvilágosító munka szerepe rendkívül fontossá vált a megelőzésben, hiszen a kockázati tényezők ismeretében időben lehet változtatni az életmódon, azon belül pedig a táplálkozási szokásokon.

Ön még kockáztat?

A szív- és érrendszeri betegségek keletkezésében különböző rizikófaktorok játszanak jelentős szerepet. Ezek megjelenése a betegséget megelőzve hangsúlyosan jelen van a mindennapi életben. Természetesen a rizikófaktorok megjelenése szorosan összefügg a beteg életmódjával, nemével, korával, de egyes rizikófaktorok hátterében genetikai meghatározottság is állhat.

Rizikófaktorok:

• hasi típusú elhízás
• magas vérnyomás
• magas vérzsír szint
• magas vércukor szint
• dohányzás
• erős, hosszan tartó pszicho-szociális stressz.

Lezsírozott egészség

A helyes, egészségtudatos életmód kialakításánál elsődleges a táplálkozási szokások megváltoztatása, a fizikai aktivitás (mozgás, futás, séta), valamint a stressz minimális szintre való visszaszorítása vagy a stressz kezelésének elsajátítása. Mindezek közül talán a leghangsúlyosabb és legkézenfekvőbb megelőzés lehet a táplálkozási szokások megváltoztatása, amelyek a koleszterinszint beállításában is segíthetnek. Ez rendkívül fontos, hiszen az utóbbi évtizedek szinte leggyakoribb egészségügyi problémájává nőtte ki magát a „koleszterin”. Nem véletlenül. A kutatások során bebizonyosodott, hogy az LDL-koleszterin (low-density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein) szintjének alakulása és a szív- és érrendszeri betegségek között szoros összefüggés tapasztalható. Rendkívül fontos tudni, hogy a koleszterin okozta érrendszeri megbetegedések – meszesedés –, vagyis a kialakult állapot egy bizonyos ponton túl nem fordítható vissza. Koleszterin nagytakarításra azonban van mód a helyes étrend beállításával.

De mi is az a koleszterin?

Mint azt Dr. Zeidler Ákos, kardiológus elmondta, a koleszterin tulajdonképpen egy szteránvázas vegyület, melyet az 1800-as évek elején egy francia vegyész fedezett fel (Eugene Chevreul). A koleszterin a szervezet számára nélkülözhetetlen, mert szerveink fontos építőeleme, tulajdonképpen minden egyes sejt membránjában megtalálható. A koleszterin bizonyos százaléka az elfogyasztott tápanyagokkal jut be az emberi szervezetbe, másik részét a szervezet – a máj – állítja elő. Ennek aránya a táplálkozási szokásoknak megfelelően alakul.

A koleszterin önmagában nem szállítható, ahhoz, hogy minden sejthez eljusson, megfelelő szállítóeszközre van szüksége, amit fehérjék és egyéb vízoldékony molekulák biztosítanak. Többféle lipoprotein részecskét különböztetünk meg, bennük a szállított zsír és koleszterin aránya különböző. Megkülönböztetik a „jó” és a”rossz” koleszterint, ami a koleszterin szállításának az irányát jelenti. A „rossz” koleszterint (LDL-részecske) a vér a májból szállítja a sejtek irányába, és ha túl sok van belőle, hajlamos az érfalakra lerakódni és ott érelmeszesedést okozni. A „jó” koleszterint szokták a HDL-részecskével azonosítani, amely visszaszállítja a májba a koleszterint, amelyből többek között emésztést segítő anyag – epe – képződik. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése szempontjából az előnyös, ha nő a HDL-LDL-részecske aránya szervezetünkben. 40%-kal magasabb koleszterinszint esetén 3-szor nagyobb az egészségügyi kockázat (szívinfarktus, agyvérzés, tüdőembólia), mint normál értéknél. Ugyanez fordítva is működik: 10%-os koleszterinszint csökkenésnél 20%-kal csökken a kockázat.

A megoldás: A mediterrán diéta

Az állati eredetű táplálékok többsége telített zsírsavakat tartalmaznak, melyek megemelik a LDL-szintet. A legveszélyesebbek a sertéshúsok, sertés zsír és a szalonna. Ezek helyett szarvasmarhából vagy halból (növényevő halból, pl. busa), szárnyasokból (bőr nélkül) készült ételeket kellene fogyasztani, zsír helyett olajjal (olívaolajjal) főzni, mert ezek telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A mediterrán konyha fő pillérét képező salátafélék, zöldségek és gyümölcsök beiktatása is nagyon fontos, valamint hasznos lehet, ha az állati eredetű vaj helyett margarint fogyasztunk.