Több mint 70 ezer idegvégződés van a talpban, így különösen alkalmas arra, hogy rajta keresztül a szervezet egészét kezeljék. A testen több területen tükröződik az egész szervezet: például a kézen, a fülön és a lábon.
A két talpon az egész test lenyomata megtalálható. Ezek a reflexzónák, amelyeket ingerelve hatást tudunk kifejteni az idegrendszerre, a vérkeringésre, nyirokkeringésre, így a belső szervekre is.
Ha a káros anyagcseretermékek a helytelen táplálkozás, életmód miatt felszaporodnak a testben, és nem tudnak természetes úton eltávozni, a szervek károsodnak, és a reflexzónában lerakódások képződnek. A szervezetben energiablokádok alakulnak ki, romlik a sejtek anyagcseréje, a szervek, szervrendszerek működése. Az érintett zónákban különböző nagyságú kristályos göböket tapinthatunk ki, amelyek érzékenyek, sőt fájdalmasak is lehetnek. A cél a lerakódások elmasszírozása, a szervezet így megszabadulhat a salakanyagoktól, méreganyagoktól. A talp masszírozásakor erősödik a szervezetben a vérkeringés, aminek segítségével a vér, a belső szerveknek több oxigént, vitamint, ásványi anyagot, hormont és ellenanyagot tud szállítani. A lerakódások, salakanyagok, méreganyagok könnyebben ürülnek ki a szervezetből.
Érdemes azonban vigyázni: a talpmasszázs kétélű fegyver lehet, ha nincs diagnózis. Előfordulhat, hogy a jószándékú masszőr éppen a követ masszírozza be az epevezetőbe, s ennek komoly következményei lehetnek. Ez a fajta masszázs súlyos szívbetegeknek sem ajánlott, hiszen ott többnyire gyógyszerekkel mesterségesen fenntartott egyensúlyi állapot van, amelybe reflexterápiával beavatkozni nagyon kockázatos, hiszen előre nem látható komplikációk is felléphetnek. Kismamákon sem ajánlatos talpmasszázst végezni, mert egy rossz mozdulat akár vetélést is okozhat.
A talpmasszázs általános hatásai:
- egészségmegőrzés, frissítés, kondícionálás
- vérkeringés fokozása, a vérnyomás normalizálása
- az idegrendszer nyugtatása, kiegyensúlyozása
- a szervek harmonikus működésének elősegítése
- a kiválasztás fokozása, méregtelenítés
- a belső elválasztású mirigyek működésének szabályozása
- energetikai blokkok feloldása, a szabad energiaáramlás biztosítása
- kellemes, jó közérzet
Ötezer éves talptapasztalatok
A reflexológia kínai eredetű, körülbelül 5 ezer éve alakult ki. Az akupresszúrával, akupunktúrával együtt. I. e. 2300 körül Egyiptomban már használták, de más kultúrákban is a mindennapi gyógyítás eszköze volt: Európában a rómaiaknál, Amerikában északon, az indián törzseknél és az inkáknál. Újkori, 1917-es újrafelfedezése dr. William H. Fitzgerald amerikai orvos nevéhez fűződik, aki a testet tíz zónára vagy csatornára osztotta, melyen keresztül a test életenergiája áramlik, s akinek „zónaelméletét” kísérletesen bizonyította Eunice Ingham és J. S. Riley. A reflexológiát tudományosan ők alapozták meg 1930-tól 1974-ig.
