A túlfogyasztás és a hulladékproblémák kérdését boncolgatja a 24.hu új, három részes videósorozata.

A hazai lehetőségeket és gyakorlati megoldásokat bemutató sorozat a hulladékhierarchián halad végig: megnézhetjük mi történik a hulladéklerakón, az égetőben, a szelektív hulladékgyűjtés után, az utolsó részben pedig velem is találkozhattok a zero waste téma hétköznapi, gyakorlati oldala kapcsán.
A trash reality során megtudhatod, hogy mi történik a szemeteddel, miután kidobtad azt a kukába.

1. rész: hulladéklerakó- és égető

Az első videóban annak a 4000 tonna szemétnek az útját járták végig, ami Budapesten napi szinten a kukába kerül (a magyar lakosság éves szinten összesen 3,6 millió tonna hulladékot termel). A videó során megismerheted hogyan működik egy hulladéklerakó (a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ), egy hulladékégető (Fővárosi Hulladékhasznosító Mű), valamint betekintést nyerhetsz a kukások munkájába.

2. rész: szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás

A második videó a szelektíven gyűjtött hulladék útját vizsgálja meg közelebbről. 2017-ben mintegy 470.000 tonna szelektív hulladék került begyűjtésre a lakosságtól, ami még így is csak a negyede annak a keletkező hulladékmennyiségnek, amennyit egyébként szelektálhatnánk. Mi történik a hulladékkal miután kidobtuk, külön válogatják-e őket, hogyan, mi lesz belőlük – megannyi kérdés, amelyre választ találsz a sorozat második részében.

3. rész: megelőzés, zero waste a hétköznapokban

A sorozat utolsó, harmadik része már kifejezetten a megelőzés lehetőségeire és arra koncentrál, hogyan lehetünk környezettudatosabbak a hétköznapjainkban. A videó első felében Budapest éjszakai életének hulladéktermelésébe és jó gyakorlataiba nyerhetünk betekintést (apró megjegyzés: a PLA műanyag valóban lebomlik pár nap alatt ipari komposztálási körülmények között, csak ilyen még továbbra sincs hazánkban), a videó második fele pedig a hulladékmentes hétköznapokra koncentrál, annak is inkább a nagyon gyakorlatias, kézzelfogható részére, vagyis hogy miket használhatunk az egyszer használatos eszközök helyett.