Szilveszter és újév napjához számtalan szerencsehozó népszokás kapcsolódik. Nem mindegy például, hogy mit és mennyit eszik az ember, ki és mikor látogatja meg, és az sem mellékes, milyen házimunkát végez január legelső napján.
Még a kevésbé babonás emberek is tudják, hogy szilveszterkor és újév napján bizonyos étkek nem kerülhetnek az asztalra.
Ilyen például a baromfihús, amit ilyenkor azért nem ajánlatos enni, mert a csirke elkaparja a szerencsét. A disznóról viszont azt tartják, előtúrja a szerencsét, a ropogósra sütött malachús tehát minden szempontból ígéretes esztendőt jelenthet.
A hallal nem árt vigyázni. A vízpart mentén élőknek szerencsét hozhat, de sokan úgy vélik, a szerencse is elúszhat vele.
A lencse, a bab, a borsó vagy bármilyen apró szemes étel – köztük a köles és a rizs – bőséget, gazdagságot ígér a következő esztendőre, s aki ezekből eszik, annak egész évben tele lesz a pénztárcája.
A babona szerint az újévi cselekedeteknek hatásuk van az egész évre, ezért jobb, ha tartózkodunk a veszekedéstől, a házi csatározásoktól. E két napon nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk – legalábbis a néphit és a babona szerint.
Ami a házimunkát illeti, tilos a mosás, a teregetés, és nem ajánlatos kivinni a szemetet sem, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból.
Újév napján az sem mindegy, hogy kit engedünk be először a lakásba: ha férfi az illető, fogadjuk tárt karokkal, hiszen szerencsét hoz, míg a nő vagy lány épp az ellenkezőjét.
Természetesen ilyenkor születnek a legnagyobb fogadalmak, amiket aztán vagy betart az ember, vagy nem.
