Nőként imádok csinosan öltözködni és minden alkalommal lelkesen vetem be magam a kiszemelt üzletbe. Viszont odafigyelek arra is, hogy csakis olyan darabokat vásároljak, amik évekig szolgálnak, cserébe vigyázok rájuk. Miért fektetek erre olyan nagy hangsúlyt? Azért, amiért a nagy divatcégek is elkezdtek egy, az egész bolygó védelmére szolgáló kezdeményezést.  

Az ok: a szennyezés

A „fast fashion” értékes erőforrásokat pazarol, és jócskán hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Tény, hogy a divatipar a gazdaság egyik leginkább környezetszennyező szektora. A ruhák tervezésének, előállításának, majd elhasználódásának módja komoly hatással bír a környezetre, ugyanis minden egyes alkalommal, amikor a mosásba kerülnek a ruháink, műanyag rostok kerülnek a folyókba és óceánokba.

(Fast Fashion: a kifutókon megjelenő legújabb márkás modelleket a leggyorsabban eljuttatni a fogyasztókhoz)  

Újrafeldolgozási kezdeményezések indultak

A két legnagyobb fast fashion világmárka, a H&M és Zara üzleteiben olyan konténereket helyeztek el, amelyekbe a már nem viselt és/vagy megunt darabjainkat helyezhetjük. A cél a textilgyűjtés és az újrahasznosítási ráta növelése, valamint a hulladéklerakók tartalmának csökkentése. 

A H&M a rendszer 2013-as bevezetése óta több mint 40 000 tonna ruhát gyűjtött össze, amit pedig nem tudnak újrahasznosítani, olyan termékké alakítják, mint például tisztítóruhák vagy különböző szigetelő anyagok. 

A Zara Európa-szerte 2016-ban kezdte el a gyűjtéseket. Az összegyűjtött ruházatot jótékonysági szervezeteknek, – ide értve a Nemzetközi Vöröskeresztet is – adományozzák.

A fogyasztói magatartást nagyon nehéz megváltoztatni és sajnos még mindig az a tendencia, hogy az elhasznált ruhadarabjaink a háztartási szemétben landolnak. Bár szélesebb körben terjednek az utcai gyűjtőrendszerek is, az igazi sikernek azt nevezhetjük, ha legalább annyi lerakóhely áll majd rendelkezésre, mint a műanyag- és papírszemét konténerek esetében. 

Mi történik az újrahasznosított ruhákkal?

A ruhák összegyűjtése még csak fél siker, hiszen ugyanolyan fontos, hogy azokkal mi történik a begyűjtés után. A természetes szálak – mint a pamut és a gyapjú – mechanikai feldolgozása rövidebb, viszont alacsonyabb minőségű textilszálakat eredményez, melyeket nem lehet új ruhák készítésére felhasználni. Ehelyett alacsonyabb értékű termékeket készítenek ezekből, mint például tisztító kendők, amelyek végül hulladéktárolókba kerülnek. 

Az igazi megoldást a körkörös modell hozhatná el, tehát amikor a ruházati alapanyagokat visszagyűjtik és versenyképes áron kerülnek vissza az üzletekbe. 

A lelkesedés egyre növekszik

A Nike-nak is van egy hosszú távú gyűjtési rendszere. A Reuse A Shoe, évente 1,5 millió darab elhasználódott edző- és futócipőt gyűjt össze a raktáraiban vagy postai úton.

Azzal, hogy már nem viseljük a cipőinket, messze nincs vége az „életüknek”.

 
A rendszer lényege: 

Azon túl, hogy a Nike korlátlan számú cipőt adományoz számos helyen (elsősorban az USA-ban), az újrahasznosító létesítmények is jóllaknak. A cipők talpát a játszótereken, a sportparkokban és más létesítményekben használják fel. A Reuse A Shoe program 1990-ben született meg és azóta több mint 21 millió pár sportcipőt használtak fel legalább 265 sportlétesítmény és játszóterek építéséhez. 

Tény: 1 pár sportcipő akár 1000 évig elélhet egy hulladéklerakóban!       

Az újra feldolgozó berendezések zökkenőmentes működésének érdekében néhány iránymutatás azoknak, akik szívesen küldenének cipőket: 

• csak edző cipő legyen (bármilyen márka!)
• semmilyen fémet ne tartalmazzon
• csak száraz állapotú cipőket küldjenek

A programban való részvételi lehetőségekről érdeklődjünk az üzletekben,

Van megoldás 

A H&M Foundation megalkotta a Global Change Award nevű innovációs kihívását, amink az a célja, hogy segítsen a körforgásos divat eszméjét divattá, trenddé tenni. Példaként két projektet említek meg, ami a többivel együtt forradalmi változást hozhat az életünkbe.  

Funghi Fashion 

Mivel varrás közben rengeteg anyag a szemétben köt ki, a Funghi Fashion alternatív anyagforrásként a gombát hívta segítségül, ami a 3D nyomtatás technikájának segítségével kelti életre a ruhákat anélkül, hogy szabni és varrni kellene azokat. Később aztán a kiszolgált ruhadarabokat komposztálhatjuk is. 

Algae Apparel

Az Algae Apparel a nagy vízfelhasználást akarja kiváltani az algával, ami egy megújuló és biológiailag lebomló tengeri organizmus. Működhet növényi rostként és festék alapanyagként is, emellett olyan antioxidánsokat és vitaminokat tartalmaz, amik jót tesznek a bőrünknek is. 

Ne feledjük, hogy kevesebb ruhát vásárolva nemcsak a környezetünk állapota, hanem a jólétünk is pozitív irányba mozdul el. A márkák felelősek azért, a környezet védelméért és az emberiség egészségéért hatékonyabb megoldásokat alkalmazzanak. 

A cikk a Vital Magazin augusztusi számában jelent meg.
Ha szívesen olvasnátok hasonló írásokat, ide kattintva tudjátok megrendelni az újságot.